1. A tiltott harc
Capoeiráról a legelterjedtebb ismeret, hogy az Afrikából behurcolt rabszolgák titkos, táncban álcázott harcművészete. Legtöbben azonban nem tudják, hogy 80 évvel ezelőttig valóban tiltva volt Brazíliában. Abban az időben a capoeira megbélyegzett, üldözött dolognak számított, amit csak bűnözők és hétpróbás zsiványok űztek. Éppen ezért egyetlen akadémia sem létezett. Ezek a felnőtt utcagyerekek saját közegükben, az utcán, egymás játékát figyelve tanulták a capoeirát.
A máig leghíresebb capoeirás Mestre Bimba ezt mesélte ezekről az időkről:
Abban az időben a Capoeira zsebtolvajok, csirkefogók , dokkmunkások dolga volt. Én magam is dokkmunkás voltam.
A rendőrök úgy hajszolták a capoeiristákat, mint a megveszett kutyák. Az egyik büntetés, amit a capoeirázáson ért ember kaphatott, az a lovakhoz kötés volt: A vétkest két ló farkához kötötték és így voncolták keresztül az utcákon a börtönig.
Mestre Bimba azonban más harcművészetekben is kiemelkedő volt és felsőbb körökben is elismert. Azonban még így is évekbe telt, míg végül 1928-ban capoeira bemutatót tarthatott a bahiai kormányzó rezidenciáján, ami után két évvel később, 1930-ban végül hivatalosan is eltörölték a capoeirázást tiltó rendeletet.
2. A brazil Achilles
A rabszolgaság és az egyenlőtlenség természetesen magának is kitermelte a saját brazil Robin Hood-jait.
Az egyik legismertebb alakja Besouro Preto (fekete bogár) volt, aki egy félig misztikus-félig valós történelmi személyiség. Még egy film is készült az életéről:
Manuel Henrique Pereira életével kapcsolatban két dologban lehetünk biztosak: születésének és halálának ideje és módja. Egyedül ezekről van írásos bizonyíték. A többi generációkon keresztül, szájhagyomány útján átadott történetek révén maradt fenn.
Ami azonban kiemeli Besouro-t a többi törvényenkívüli jótevő közül, azok a képességeiről elterjedt legendák.
Az egyik ilyen képessége a sebezhetetlenség volt: Manuel-t Besouro Mangangá-nak is nevezték. A Mangangá egy afrikai gyökerű szó, ami egy mágikus varázslatra utal, amivel "zárt testet" (corpo fechado) tudott létrehozni. Ezáltal lett legyőzhetetlen függetlenül attól, hogy hányan és mivel támadtak rá.
Minden történetnek kell legyen azonban egy vége is: természetesen Besouronak is megvolt a maga gyenge pontja: egy mágikus tucum nevű fából készült késsel lehetett csak megölni, ami így is történt.
Így került be a brazíl történetekbe, mint a "brazil Achilles".
3. Egyszerű dalok háttere
Egy másik népszerű nézet a capoeirával kapcsolatban az énekelt dalok egyszerűsége. Még több évnyi capoeirázás után is meg-meg mosolyogunk egy-egy "Ó igen-igen, Ó nem-nem" bonyolultságú refrént.
Azonban, ha valaki picit beleássa magát a dalok háttértörténeteiben, gyakran érdekes és izgalmas dolgokra bukkan.
Jó példa erre a következő dal:
Egyszerű fordításban:
Elmondom a mesteremnek
A vaj kiömlött
De a vaj nem az enyém
A vaj a ioio gyerkekéjé.
Ez a dal is jó példa rá, hogy a bugyuta dalszöveg mögött mélyebb dolgok rejtőznek:
A rabszolgaság idején, amíg el nem értek egy bizonyos kort, a rabszolgák gyerekei együtt játszahattak a fehér földesuruk gyerekeivel. Azonban az alá-fölé rendeltség ebben a helyzetben is kiütközött: a földesúr fia gyakran élt vissza származása miatti hatalmával és büntette meg a rabszolga gyermeket.
Az erre való visszavágás egyik ilyen "passzív ellenállás"-i taktikája a megköpült vajat tartalmazó tál kiöntése, majd a fehér fiúra fogása volt, akit ezután rendesen elvert a földesúr. Így tudott visszavágni annak, aki napról-napra éreztette vele, hogy hol a helye ebben az egyenlőtlen viszonyban.
Ha szeretnél még érdekes cikkeket olvasni vagy izgalmas capoeirás videókat látni, ugorj át a facebook oldalunkra és dobj egy like-ot!
https://www.facebook.com/capoeira.budapest.cdo
Ha pedig az edzés is érdekel, itt tudsz jelentkezni a kezdő órákra:
https://www.facebook.com/events/841877426157111
Comments